A vilagkereskedelem fő tengeri utvonalai,

Ma mr a vilgkereskedelem 85 %-nak a tengerhajzs a hordozja. Gazdasgossgt jelensen befolysolja az tvonalvlaszts. A" gzkorszakban megpltek a tvolsgokat alaposan cskkent, mszakilag s geopolitikailag rzkeny vilgcsatornk . A Szuezi - csatorna hbors krok miatt vekig zrva volt, de hajbaleset utn is napokra megbnult. Tbbszri bvtsk ellenre sem tudnak tkelni e megacsatornkon a gigahajk. Kalztmadsok, a kzeli orszgok politikai szembenllsa teszi idnknt kockzatoss az tvonal sszpontost tengerszorosokat, az olajszlltst. Br a forgalomhoz mrten javult a tengerhajzs biztonsga, azonban az idnknti hajkatasztrfk az lltaluk okozott krok mrete tovbbra is aggaszt. Emberi mulasztsok a legkorszerbb hajkon is vgzetesek lehetnek. A gyorsul klmavltozs Panamban a csapadkcskkens zsilip vzelltsi gondokat hozott. Az Arktiszon az ers jgolvadst kihasznlva zemszerv vlt a hajzs. Kialakulban van egy jabb kontinens kzi tvonal. Jvjt a Jeges - tengerparti orszgok s Kna rdekeltsgn kvl az emberisgnek a globalizmushoz val viszonytl is fgg.